Kremnica

Csendes, enyhe, reggeli emelkedő

Jajjjj… a kidőlt fákkal rossz emlékeim vannak… Vajon most mi volna a jó döntés: visszafordulni és másik utat keresni vagy átmászni ezen az egy fán és remélni hogy nem lesz több? Végül a másodikat választottam és ez esetben ez jó döntésnek bizonyult.

A reggeli emelkedő ehhez a tóhoz vezetett fel, ahol meglepő módon fél 9-kor amikor megérkeztem még egy lélek se volt. Természetesen úsztam egyet, és mire a strandolók elkezdtek szállingózni én már meg is száradtam a napon és indultam tovább

Erre a jelölt bicikliútra kell elhozni azokat akikkel szeretnénk megkedveltetni a hegyi kerékpározást! 800 méteres magasságban 10 km hosszan kanyarog a hegyoldalban jelentős emelkedő vagy lejtő nélkül. Igazi “joy ride”! Ami nagyon meglepett hogy egy naposabb részen láttam egy fickót aki e-bikeal felvitt egy akkus fűkaszát meg lombfúvót, és az út mellől levágta a csalánokat utána meg szépen megtisztította az utat. – ez már Ausztria!

Itt indul lefelé a downhill pálya, amit most kihagytam mert nem volt kedvem visszamászni.

Általában kerülöm a városokat, de most úgy éreztem hogy a 2000m szintemelkedés már sok lenne egy napra ezért egy közeli városka (Kremnica) felé kanyarodtam remélve hogy találok ott szállást